Kétpó Község Hivatalos honlapja +36 56 333 294

ketpo@ketpo.hu

Kétpóról

Kétpó Község Szolnok megye délkeleti részén Mezőtúr, Törökszentmiklós városokkal, valamint Kengyel, Mezőhék, Tiszatenyő, Kuncsorba községekkel határos területen fekszik. Talajának nagy része réti csernozjom. Jelentős Élővize nincs. A község területén előkerült régészeti leletek a népvándorlás korából származnak. Feltártak, több a honfoglaló magyarok által használt lószerszám-veretet, valamint őseink fejlett ötvös művészetének egyik jelentős emlékét az un. "kétpói csészét." A Honfoglalás után a község területén feltehetően Ond vezér törzséhez tartozó magyarok szálltak meg. Írásos dokumentumai vannak, hogy Kétpó egyik legrégebbi települése Szolnok megyének. A "Kétpó" név kettős összetételű nevet takar, melynek előtagja azt jelenti, hogy az új települést két azonos nevű puszta egyesítése révén hozták létre. A község nevének már az Árpád-korban előforduló utótagja a Pál személynév egyik becéző alakja. A "Pó" feltehetően a szállásbirtokos nemzetségből, vagy első földesurától nyerte nevét. XIII. század eleje: Pa, Pou; 1392: Nagypó; XV.sz. vége:Naghpo, Kyspo; 1560: Kispoh, Nagypoh; 1630: Nagy Poy Szék; 1680: Kis Pocz, Nagi Pocz; 1863: Poó puszta; 1891: Puszta-Po; 1945: Pusztapó; 1952: Kétpó Kétpót viszonylag hamar bekapcsolták a vasúti hálózatba. 1859-ben készült el az Aradig vezető vonal, melynek egyik állomása Puszatpó volt. A múlt század végén már távírdával és postával rendelkezett. Az 1728.évi összeírás szerint a két puszta (Kis-, és Nagypó) határát semmiféle határjel nem különítette el egymástól, hanem együttesen használták. Földjei igen jó termőnek számított, mert az átlagos háromszoros helyett minden elvetett köbölnyi mag után ötszörös termést eredményeztek. A legelőn akár 400 db állatot is tarthattak, de folyóvíz híján itatásukhoz kutakat kellett ásniuk. A múlt század végétől kezdődően a pói uradalmakban az állattenyésztés igen magas színvonalra emelkedett. Megyeszerte híres volt gróf Almásy Imre szimentáli-, magyar és borzderes fajta szarvasmarha. A település kulturális, és kommunális helyzete nemcsak a művelődési ház, üzletek, utak, villanyhálózat, vízvezeték építése révén változott. A községben élők igyekeznek saját otthonukat is szebbé varázsolni. Egyre többen költöznek be a tanyákról - 1945-től 1960-ig 128 új családi ház épült - az orvosi ellátást, a jó közlekedést és sok más kedvező feltételt biztosító új, egyre fejlődő Kétpóra.

A település földrajzi jellemzői: Kétpó község az Alföld középső részén, Jász- Nagykun- Szolnok megye délkeleti részén fekszik ( északi szélesség : 47o, 4,46', keleti hosszúság: 20o, 28.84') A Törökszentmiklós-Mezőtúr közötti 46. számú főközlekedési útvonal között, a két város között csaknem középtájon, a Tiszatenyő, Kengyel, Mezőhék, Mezőtúr, Kuncsorba közötti pusztás részén. Határa 6676 kasztrális hold, lakóinak száma 724 fő. Jelentősebb külterületei, lakott helyei a Bán-tanya, Cukorgyári-major, Csali, Csiderberek-dűlő, Dérczy-tanya, Gencsi-földek, Kispó-puszta, Kuczori-dűlő, Mészáros-dűlő.Egykor Szolnok, majd a XV. Század közepétől Külső-Szolnok, 1569-től Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesített vármegyék része, 1876 után az újonnan létrehozott Jász- Nagykun-Szolnok megyéé. Kétpó az Alföld nagytájban, a Közép-Tiszavidék középtájon belül a Szolnok-Túri-síkon fekszik. A kistáj Jász-Nagykun-Szolnok megye területén helyezkedik el. Fontosabb éghajlati jellemzők: Ált. jellemzés: mérsékelten meleg-száraz, de közel fekszik a meleg-száraz éghajlatú területhez, a déli részek már igen szárazak. Évi középhőmérséklet: É-on 9,9-10 ,oC ,máshol 10,2-10,4 o C (vegetációs időszakban 17,3-17,4 oC Évi átlagos csapadékmennyiség: 510-540 (vegetációs időszakban 300 mm körüli, de a D-i részeken csak 280-290 mm) Hótakarós napok: 32-34.

A kétpói ezüstcsésze palmettás díszítése Fodor István, Verecke híres útján ... A magyar nép őstörténete és a honfoglalás. Gondolat, Budapest, 1975, 263. old., 72a-b. kép. Bánó Attila rajza. Damjanich János Múzeum, Szolnok.