Bevezető

MAGYAROK JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI HAGYOMÁNYŐRZŐ TALÁLKOZÓJA.
IDEJE: 2011. június 4. HELYE: KÉTPÓ, SZEBENY RÉT Megközelíthető a 46-os Főútról. Szentség alászállt adományának, akaratának érvényesülési és kihirdetési helye, a Nemzetségek mezsgyéinek határain belül szállással és rendelkezési joggal bíró, nemzetségek számára. Nagy-Szala, az mely a Teljes Nemzet Teremtett Lelkeinek dolgait hivatott megvitatni, azt az ősi hagyományon alapuló gyűlést jelenti, amelyen egyenlők között az elsők találkoztak.? 2009-ben Törökszentmiklóson több mint tízezer ember gyűlt össze, hogy újraélessze az ősi rendet, mely szerint a Magyarok nemzetségei minden évben összeültek a pusztán, hogy törvényt üljenek. 2010-ben, Jászberény határában éltettük tovább az ősi rendet. Idén 2011-ben Kétpó szívében biztosítunk lehetőséget Jász-Nagykun-Szolnok Megye minden településének, hogy magukkal hozzák, bemutassák: jellegzetességeiket, nevezetességeiket, civil szervezeteiket, éves rendezvényeik programját, vállalkozásaikat, gasztronómiai kiválóságaikat és, a helyi médiát- hogy megláthassuk egymásban a csodát.

Nagy színpad:

08.15 - 08.20 Szicsek Ádám ének
08.25 - 08.40 A fehér ló mondája ( színdarab ) Kaszap Nagy István Ref.Ált.Isk. Kétpó
08.45 - 08.55 Chorda kórus - Kormorán, Ismerős Arcok együttes dalfeldolgozások Túrkeve
09.00 - 09.15 Csillagtanoda Néptánccsoport - dél-alföldi táncok, nyírségi oláhos,rábaközi dús, felcsiki zsuka
09.20 - 09.35 Dancza Krisztina - Népdalcsokor
09.40 - 09.55 A rátóti csikótojás színpadi előadás ( Kunszentmártoni Általános Iskola 10.00 ) 10.10 Magyar bődi karikázó és népdalok - Topogók Néptánccsoport Kenderes
10.15 - 10.25 Népdalok - Gelei Tamás Kunmadaras
10.30 - 10.55 Tisza Táncegyüttes utánpótlás csapata - Néptánc előadás Szolnok
11.00 - 11.45 Görömbő Kompánia "Szépmező Szárnya Mesébe szőtt tánc, Táncba szőtt mese" előadás kicsiknek és nagyoknak
12.15 - 12.25 Szolnoki Népdalkör női kórusának előadása
12.30 - 12.45 Moldvai tánc, Dél-alföldi Oláhos - Pátria Művészetoktatási Intézmény Tagozata Kunmadaras
13.00 - 13.45 Nyenyere meséje: Ördög és a kecske tánca Tilinkótól a dudáig, mesés, hangszeres előadás Előadó Tóth Pál Zoltán, Kiss Orsolya, Karakas Zoltán, Boros Csaba Törökszentmiklós
13.50 - 15.00 MINESTRONE Band Zöldségzenekar - zöldségekből a nézőkkel közösen hangszerek készítése és e hangszerekkel népzenei előadás Sepsiszentgyörgy
15.05 - 15.35 Tiszaörsről érkezett vendégek előadásai:
Tisza menti népdalcsokor - Asszonykórus
Az Ördög - Tiszaörsi Nőklub előadása
Néptánc - Szociális Szolgáltató Központ
Népmese - mesélő Baliga-Bodon Péter
Néptánc - Nyugdíjas Klub
Népdalcsokor - Tiszaörsi Általános Iskola

15.50 - 16.00 Citerazene - Kiss Ferenc, Gyula
16.05 - 16.30 "Két dudás egy csárdában-!" - Ómagyar Hagyományőrzők dudazenekar
16.40 - 16.50 "Madarasra két úton kell bemenni" - madarasi dalcsokor Őszirózsa Népdalkör Kunmadaras
17.00 - tól Szent Korona Szertartás Trianonra emlékezünk az összetartozás jegyében
Közreműködők: Nagy István Tárogatós, Kiss Orsolya énekes, Szemző Péter solymász, Kiskun Huszár és Honvéd Hagyományőr Egyesület és számos magyar hazaszerető ember határon innen és határon túlról
19.00 - 19.25 Kiss Orsolya és Soós Kálmán Erdélyi magyar népdalok, magyar népi zene populáris feldolgozásai
19.30 - 20.00 Néplélek Táncjáték - Lemanguria Szabad mozgás-Lélektánc csoport és a Miklós Néptánc Együttes előadása
20.30 - 21.30 " Találkozások" Borgia együttes, Pátria kunhegyesi néptánccsoport és Csermely kórus közös, nagyszabású, nagyon látványos koncertje

Kisszínpad:

09.40 - 09.55 Egres Kis Lajos Néptánc-csoport - néptánc előadás Túrkeve
10.00 - 10.15 Madarász Károly Népdalkör Túrkeve - Néptánc előadás
10.40 - 10.45 Rábaközi táncok előadja Napraforgó néptánccsoport Szigetszentmiklós
11.30 - 11.45 Magyar férfikari művek - Férfikórus Egyesület Tiszaföldvár
13.00 - 14.30 Szemző Péter Solymász előadása
15.00 - 15.15 Néptánc - Chiovini Ferenc általános iskola, Besenyszög
15.40 - 16.00 Erdélyi magyar népdalok, magyar népi zene populáris feldolgozásai előadók Kiss Orsolya, Soós Kálmán

Előadó szín-tér: Ember ismereti, történelmi, népművelő előadások.
09.30 - 11.00 Szicsek Ádám "Az emberi egészség a test-idegrendszer-lélek-tudat összefüggésébben. A 2011. év magyar megoldása." 11.00 - 12.30 Ludányi Horváth Atilla "Szent Korona szellemisége, értékrendje"
12.30 - 14.00 Sipos László és Rumi Tamás " A rovás jelene és jövője"
15.00 - 16.30 Raffay Ernő előadása "Trianon okai és következményei" címmel
14.20 - 14.40 Kétpó község rovásírásos településtáblájának felavatása
Kijelölt Szerhely:
04.30 - Napszentület ? Vukics Ferenc vezetésével
08.00 - Református reggeli közös ima, Szala ünnepélyes megnyitó
12.00 - Déli Katolikus Isten Tisztelet
22.00 - Tűzszertartás, zenélnek Soós Arnold hang, ütőhangszerek, Francia Dani ütőhangszerek, Román Iván hegedű
Gyógyító sátor és pavilon:
09.00 - tól Népi gyógyítók tanácsadásai, Belső Barlang gyógyítóinak folyamatos kezelései, csontkovácsolás, tanácsadás

Gyermekfoglalkoztató, kézműves foglalkozás a gyermek szín-téren:
09.00 - tól Szalmabála vár, játszótér, folyamatos gyermekfoglalkozások, a kézművesek foglalkozásai: nemezelés, csuhéjazás, korongozás, bőrözés, fafaragás,
Segítőink kézműves mesterek és a Kulturális Örökség Alapítvány Törökszentmiklósról.

Jász-Kun Szala terep helyszín:
08.00 - 10.50 Agárfutató verseny
11.00 - 11.30 Birkaterelés - Rákóczi Közhasznú Sportegyesület Kutyás Szakosztálya
11.35 - 12.00 Tiszafia haditorna bemutatója
12.10 - 12.25 Karikásostor bemutató - Göblyös Zoltán
12.30 - 13.50 Szolnoki kutyakiképző iskola - Agiliti és ügyességi bemutatója
14.00 - 14.30 Felvidéki Zele Törzs hagy.örző harci bemutatója
15.00 - 15.30 Pusztai Rókák - Lovasíjász, lovas harci és ügyességi bemutatója
16.00 - 16.20 Jenek Baranta Ostortánc, karikásostor bemutató 16.25 - 16.50 Birkaterelés - Rákóczi Közhasznú Sportegyesület Kutyás Szakosztálya

Íjász pálya terep helyszín:
10.00 - 11.30 Íjászverseny lőtáblára - Besenyszögi hagyományörző íjász egyesület vezetésével
13.00 - Íjászpárbaj - III. Jász-Kun Szala leggyorsabb íjásza győztes" címért Rendező: Csillagösvény Hagyományőrző Egyesület Mezőtúr

Vásári sokadalom:
Hatalmas vásár, kézművesek, népi iparművészek, mester emberek csodálatos portékái közül lehet választani, élő mesterségek utcája, ahol a készítési folyamatokat is meg lehet nézni.

A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk!

Fogalomtár

Szer-Tartásainkat jelölő Fogalmainkról, melyek a különböző döntési szintű tanácskozásainkat jellemezték az Ősi Szkíta-Hun-Magyar, Ata-izi hagyományok szerint.

            Mit is jelentenek ezek a fogalmak? Ha az ősiség távolából és múltunk ránk hagyományozott tudásából merítve tekintünk ezekre a fogalmakra, akkor az ősi több ezeréves Kárpát-medencei, folyamközi, ázsiai, és a további szkíta-élettérbeli hagyományaink, ennek megértéséhez komoly segítséget nyújtanak. Így a különböző fogalmainkat, kifejezéseinket, ha nem a mai értelembe vett szótagokra, hanem nyelvünk szerves fejlődésének megfelelően un. fogalomképekre bontjuk, akkor közelebb juthatunk mélyebb értelmükhöz. Ekkor, kinyílik előttünk múltunk mélységének kútja, mint például a kuruzsló (kur-us-lu = hegyi kegyelmes-szent-ember) vagy a táj (ta-aj = teremtő akaratának jelenése, azaz nem ember által alakított) esetében is. Most pedig nézzük meg néhány fogalom ősi hagyományok szerinti kifejtését, értelmezését.

Szala

Sz-al-a: ebből az SZ = Szentség (mint a földi és égi vizek egysége) Al = Alászállás, aláereszkedés az Atyából jövő „ap-ad-ás lelkisége” A = Ap-Ad, mint ap-ai ad-omány azaz akarat. Összegezve: SZALA = Szentség alászállt adományának, akaratának érvényesülési és kihirdetési helye, a Nemzetségek mezsgyéinek határain belül szállással és rendelkezési joggal bíró, nemzetségek számára.

Nemzetségek mezsgyéinek határain belül, nyelvünk megőrizte ennek a fogalomnak az ősi tartalmát és mind a mai napig fellelhető szokásainkban is. Pl.: A településeinken a nagytermet ahol a községben élő nemzetségek-családok-hadak ünnepi alkalmakra összejönnek, szalának mondják, illetve ennek városi megfelelőjeként a polgári szalon fogalmát ismerik.  A szállás szavunk is ezt tartalmazza, hiszen, a Szent Korona Testének, mint a Szentség alászállt adományának helye a szállásunk. A  Szalán, szólnak a nemes nemzetségek elöljárói. A ősi szólás azt tartja, hogy „a szó elszáll (a szalán) de a (pöcsétös) írás megmarad” Ugyanígy, ennek a szellemiségnek őrzői, még az egyes településeink neveiben is fellelhetők, mint: Szala-fő, Zala-vár, Nagy-Szalonta stb...

Nagy-Szala

A Nagy-Szala a Teljes Nemzet Szövetségének, a Nemzetségek mezsgyéinek határain belül tartott Szaláin kiválasztott, kiküldött elöljáróinak tanácskozási helye, ahol a  Kurultáj jelenését megélt és ebben részesültek által megvitatott döntéseket, kell kihirdetni. Illetve a teljes nemzet egészét érintő sorskérdéseket felvetni, megvitatni. Ezért a Nagy-Szala alkalmas arra, hogy nemes küzdelmek során, kiválasszák az egyenlők közül az elsőt, mint a szentség alászállt akaratának megfelelőt. Ennek tudata világít rá, a Szent Korona által képviselt SZER élő minőségére is.

Nagy-Sü(u)án

A Nagy-Süán, a hagyomány szerint 24 Hun Törzsszövetség lovas versenye, és egyben a rokon nemzetek látogatásának ideje, mely minden törzsnél szokásban volt. A Nagy-Süán győztese rendelkezhetett, hogy az arra érdemes ifjúsági fejedelmek merre vezessenek rokonlátogatást,  az ősi egységes népek távolmaradtait (test-véreit) felkutassák és velük minden körülmények között fenntartsák a kapcsolatot.

A mindenkori szellemi, lelki és testi kiválóságú fővezér megválasztásának helye a Nagy-Süán, aki ügyesség, rátermettség és hibátlanság szerint, nemes küzdelem során az ifjúsági lovas-, táltos-, tárkány -fejedelem győztesei közül került került ki, mint az egyenlő elsők közül, az első. Ezt csak kiérdemelni lehetett és nem járt, sem vérségi sem egyéb jogon. (Tárkány = Ta-(ar-ka-an) = A  Teremtő akaratának „kapu”őre)

A katonai vezetők beosztását általában a küzdelmekben (ki-űzd-elem-ek-ben) elért eredmények sorrendje határozta meg, míg a fővezérek rátermettségét, alkalmasságát, illetve, hogy ki legyen a lovas-fejedelem, a táltos-fejedelem és a tárkány-fejedelem, a „Pusztaszer Kegyhelyen” a Nagy-Süánok döntötték el, míg az eredmények megerősítése, az Öregek (Őr-eG-ek) Tanácsával a Kurultáj, ill. a Nagy-Szala feladata volt.

Sü(u)an

Süu-an: ebből a Sü(u)=Szent-űr-útja,  An=Ég(i) Összegezve: Az Égi Szent-űr Útja, mint „innen” megjelenő, az „onnan” , a köztes „innin” léten átsuhanó út, ki-űzd-eleme.

Az évenként megrendezendő Süan, az ifjúsági lovas-, táltos-, tárkány -fejedelem kiválasztására a fiatalság részére rendezték, melyben egy magasabb szintre emelő küzdelem (ki-űzd-elem) útján összemérhették erejüket s így nyerhettek jogot a szalán, illetve a 20 évenként megrendezendő Nagy Sü(u)ánon való részvételre. A  vetélkedés győztesét Lugal (Lu = ember, Gal = nagy, vagyis „nagy ember”, mint király, fejedelem, a székelyeknél Lu-Fő) és Lugalnő tisztségre választották. Irántuk, fejedelemnek kijáró tisztelettel viseltettek, mely méltóságot a következő évig tarthatott meg az egyenlők küzdelmében az első. Az ifjú Lugalt Pünkösdi királynak nevezték. Innen ered a pünkösdi királyság. Ezeknek a versenyeknek az ideje a folyamközben fennmaradt hagyomány szerint, „INNIN” pokolra szállásának és feltámadásának ünnepe (ma Húsvét) után ötven napra pünkösdre esett, mivel az ötven En-Lil Isten száma volt, akit mint Én Lélek, a teremtett lelkek megtestesítőjeként tiszteltek a Szkíták is. Innen való a Pünkösd Pentacos (ötven) mint a Szent Lélek eljövetelének ünnepe. A versenyeken, csak „INNIN” halálát követő feltámadás szere után, mint újjászületett lelkek vehettek részt a legénnyé és leánnyá avatott gyermekek. A  versenyeket, a Baranta rendjének szellemiségében tartották, ahol a Bar-an-ta fogalma az alábbiak szerént értelmezhető: BAR= Ragyogó belső fény, AN = Ég(i) TA= az Atya teremtő akarata. Összegezve: BARANTA = Ragyogó belső fényű égi atya teremtő akarata. A  ma középkornak nevezett időben, ebből fejlődött ki a lovagkirály eszméje, melyet az európai műveltségben Szent László testesített meg. Egyedül a Magyar nyelv mondja mind a mai napig a lovat és az embert egy fogalommal, jelesül LÚ-ként. A helyneveinkben is megtaláljuk ezt az azonosságot mint pl. Bükk hegységben, ahol Bükkszentkereszt mellett található a Miklós-Lugal nevű helynév ill. a Lúfő tisztás is.

Kurultaj

Kur-Ul-Ta-Aj: ebből a Kur = Hegy, magaslat, Ul = Ragyogó csillag, pompás, csillogó Ta= Teremtő akarat aj=Akarat jelenése. Így az összetett fogalomképek szerinti jelentés: a magasan lévő, ragyogó-vezérlő csillag teremtő akaratának jelenése

Tágabb értelemben úgy is körbeírhatjuk ezt a fogalmat, hogy a KURULTAJ az a Tábor Helyen megtartott Szer, ahol az Egy Égi Teremtő Őr-eG Ős-Te-En Nemzetének Egylényegű Nemzetségfő V-(EZ)-ÉR-(I), a magasan lévő, ragyogó-vezérlő csillag teremtő akaratának jelenését élik át, mint annak idején a Tábor hegyen az apostolok. A Puszta, Szer-helyén, rend-szer-esen megtartott Kur-ul-taj a Szkíta nemzet, Kereszt-Én Lel-kének  emlékezete arra, hogy a föld és az ég egysége, mint kettőben az egy, az Ős szellet bizonyságán keresztül, Te-En mag-unkban, mint fele barátokban, a köz-Ős-ség erejével, egyes szám három személyben összeköthető. A  Kurultáj jelenését megélő és ebben részesültek által megvitatott döntéseket, pedig a Nagy-szala-an kell kihirdetni.

Tudom, sokan az ilyen szómagyarázatokat tudománytalannak, délibábosnak tartják, De úgy gondolom, hogy ez bátran vállalható, mivel a pásztor (őrző) hagyomány a D-Éli-BáB-ot a Tündér-(Dingir)-ország kapujának tartja. A keresztény hagyomány ennek földi tükörképeként a BáB-Éli tornyot tartja, amit a „Perzsa” hagyomány viszont Babilóniában a folyamközi Nimrudhoz köt. Ide tartozik még az a hagyomány is melyet szintén a „Pásztorok” őriztek meg, méghozzá úgy, mikor a pusztában su-ba alatt megállnak, gubbasztanak (révülnek), a Gamós bottal maguk köré egy kört rajzolnak a földre, s így társalognak, beszélgetnek a tündérekkel. Ennek értelme, hogy a végtelen pusztaságból egy KÖR-rel körbeírják-lehatárolják, a hat-ár fizikai lététől, a hetedik hit-béli lét terét és ezt négyrét vágva, egyenlően fel-OSZT-va annak közepébe (meghatározott irányként,célként) helyezik önön magukat, mint Teremtett (EN)-LeL-ket ( „a Hetedik te magad légy”). Ez a pusztai pásztor ember (KÖR-OSZT-ÉN) azaz kereszténysége, mely a Kál-deus (Gal ill. Kelta) hagyomány EN-LIL isteni személyével való azonosulását is kifejezi. Ez, a „pásztor királyok” nemességének naponként szer-etettel megélt, nemes beavatási hagyománya. Ennek szerves megfelelősége, a négy égtájra tájolt koronázási dombon (Szkíta időkben Kur-ga-an, mert az ősök szent teste fölött nem lehet büntetlenül hamis úton járni) Magyar Szent koronával való koronázás szertartása is. A különbség csak annyi, hogy ebben az esetben a Nagy-szalán kiválasztott és e tisztében megerősített, egyenlők közül az elsőként, mint  földre alászállt király (ki-ra-al(y) áll a körbe, az arany (ar-an mint égi áradat) kör-ker-eszt korona alá, saját testét szent edényként felajánlva, az átlényegülés beavatására várva, mint En-Lil földi helytartója a Nimrudi hagyomány szerint. Ezért nevezi az ősi hagyomány a Magyar Szent Koronát, a Szkíta (Kaldeus, Babiloni) Keresztény Beavató koronának, mert nem a király viseli, azaz nem a királyon van, hanem a király van alatta, mint a Ter-em-tő nemzetének, egylényegű, egyenlő, azaz nemes nemzetes tagja, ugyanúgy mint a pásztor királyok és nemesek is.

Így a fenitek alapján érthető a Szent Korona lelkes jószágaként (jó-s(z)ág) annak egylényegű egyenlő nemes tagjaként, a szolgálat és alázat fogalma, szemben a cselédség kiszolgálás és megalázás fogalmával. A Szent Korona Bár-Kit elfogad nemes lelkes jószágaként, aki hajlandó a vele, szem-ben lévő szolgálatra és alázatra. Viszont aki nemtelen, lelketlen, nem szemből hanem hátulról, csalárdsággal, cselvetéssel közelít, azt csak csel-édként fogadja el.

            Kívánom minden tiszta és nyitott szívű barátunknak, testvérünknek, hogy az idei Magyarok Szövetségének Puszta Szerén  a Teremtő Nemzetének azon Nemzetségeit is jobb belátásra bírja, akik most nem lehetnek köztünk. Az ősi erényt követve nyissák fel szemüket, hogy a teremtmény öncélú gyarlóságától mentes alázattal és szolgálattal kövessék az EGY ÉGI Irányt. Tehát a Szent Egység sokszínűsége alapján nem egy hajóban, hanem egy égi irányba kell vezetnünk nemzetünk bárkáját.Így megszabadulhatunk a közénk vetetett ocsú terhétől és bármikor, bárhol, bármely nemes, nemzetség és nemzetbéli barátunknak-testvérünknek segítőjobbot  nyújtva megérkezhetünk égi hazánkba.

Miskolc, 2009. május 19.                                                Baráti szeretettel és üdvözlettel: Rostás László

Szép Napot Kívánunk Mindenkinek! Ajánlom ezt a tájékoztató beszélgetést azoknak akik gondolkodnak ill. szeretnének eljönni a Szalára jövő hét végén szombaton. Lehet sátrazni, csak előző nap estig meg kellene érkezni. Most már a fáradtságot nem igen tudjuk kendőzni, ahogy láttam a felvételen, minél többen jöttök annál boldogabb vagyok, hogy adhattunk magunkból az embereknek, és ez biztosan segít újra energiadúsnak lenni :-))

a Jászkun-Szala rendezvény miatt 2011. június 04. szombaton Kétpó megállóhelyen ideiglenes megálló gyorsvonatok:

7400 sz. belföldi gyorsvonat

---- --------------------------- ----- ----- ------
0 Budapest-Keleti 6:10
100 Szolnok 7:32 7:34
Kétpó 7:52 7:52
141 Mezőtúr 7:59 8:00
159 Gyoma 8:12 8:13
179 Mezőberény 8:24 8:25
196 Békéscsaba 8:38
---- --------------------------- ----- ----- ------

7304 sz. belföldi gyorsvonat

---- --------------------------- ----- ----- ------
0 Budapest-Keleti 12:10
100 Szolnok 13:32 13:34
Kétpó 13:52 13:52
141 Mezőtúr 13:59 14:00
159 Gyoma 14:12 14:13
179 Mezőberény 14:24 14:25
196 Békéscsaba 14:38
---- --------------------------- ----- ----- ------

---- --------------------------- ----- ----- ------
0 Budapest-Keleti 16:10
100 Szolnok 17:32 17:34
Kétpó 17:52 17:52
141 Mezőtúr 17:59 18:00
159 Gyoma 18:12 18:13
179 Mezőberény 18:24 18:25
196 Békéscsaba 18:38
---- --------------------------- ----- ----- ------

---- --------------------------- ----- ----- ------
0 Lőkösháza 12:50
12 Kétegyháza 12:59 13:00
29 Békéscsaba 13:12 13:18
46 Mezőberény 13:33 13:34
66 Gyoma 13:45 13:46
84 Mezőtúr 13:58 13:59
Kétpó 14:07 14:07
125 Szolnok 14:25 14:27
225 Budapest-Keleti 15:50

VOLÁN:
A buszok Mezőtúrról indulnak Kétpóra és vissza:

Délelőtt indul Mezőtúrról. 9.00 órakor
Vissza indul Kétpóról: 10.00 órakor

Délután indul Mezőtúrról: 15.00 órakor
Vissza indul Kétpóról: 16.00 órakor

Éjszaka indul Mezőtúrról: 22.00 órakor
Vissza indul Kétpóról: 23.00 órakor